Nem ez az első alkalom, amikor úgy érzem magam, mintha egy másik bolygóról származnék.
Amikor szembe találkozom valamivel, megtapasztalok valami olyasmit, amit bár igyekszem különböző szemszögekből megnézni, de nem tudok értelmezni, egyáltalán nem értek, akkor az az érzésem támad, hogy tuti „földönkívüli” vagyok.

Most ez arról jutott eszembe, hogy olvastam/hallottam néhány hírt az Egyesült Államokból.

Szóval, beszéljünk a toleranciáról.
Bár nem hiszem, hogy azoknak, akik olvassák a posztjaimat problémát okoz, hogy tudják, mit jelent, de hogy biztosra menjünk, íme a szó meghatározása:
„Az a képesség vagy hajlandóság, hogy toleráljunk valamit, különösen olyan vélemények vagy viselkedés létezését, amelyek nem tetszenek, vagy nem értünk azokkal egyet.”

Az USA-ból azok a hírek jönnek, hogy most a drag show-kat támadták be, és a transz emberekkel szemben korlátozásokat vezetnek be.
A törvényhozók azt állítják, ez a gyerekek védelmét szolgálja.
Tilos drag show-t nyilvános helyeken vagy gyermekek jelenlétében tartani.
Ezzel egyidejűleg megtiltották a transznemű kiskorúaknak, hogy nemet megerősítő gondoskodást kapjanak.
Ezek egyes államokban már hatályba léptetett törvények.

Nem hallgattak szakértőkre, nem fogadtak el ellenérveket.

Ezeken túl, én undorítónak tartom, ahogy a gyerekeket használják fel arra, hogy támogassák néhány törvényhozó félelmét/tudatlanságát/identitásválságát.
Mert aki a transzemberek és a drag queen-ek ellen támadt, az biztosan az említett 3 lehetőség közül az egyikben vagy a 3 valamilyen kombinációjában szenved.
Főleg, hogy ha gyerekmolesztálásról, gyermekbántalmazásról van szó, a statisztikák azt mutatják, hogy ezeket főként fehér, keresztény (papíron), heteroszexuális férfiak követik el. Tudjátok, tanárok, papok, a társadalom megbecsült tagjai.
De egyszer sem egy drag queen.

Nem is olyan régen ugyanezek a törvényhozók a nők teste körül, a nők „testében” voltak, és betiltották/korlátozták az abortuszt.
Arra is azt mondták, hogy a gyerekek védelmében.

Furcsa, nem!?
Mert például ott, az Egyesült Államokban a statisztikák szerint naponta 12 gyermek hal meg fegyveres erőszak miatt.
De még csak halvány utalás sincs arra, hogy bizonyos törvényeket megváltoztatnának, és mondjuk a fegyvervásárlást nehezebbé tennék, mint mondjuk egy vekni kenyér vásárlását.

Mindez számomra kristálytisztává teszi, hogy a gyerekeket egyszerűen arra használják, hogy néhány (nem túl okos, szűklátókörű) embert maguk mellé állítsanak.

Szóval, hogyan jön a képbe a tolerancia?

Ahogy fentebb is mondtam, 100%-ig biztos vagyok abban, hogy azok az emberek, akik ilyen törvényeket kezdeményeznek, nem tudják, miről beszélnek, szóval tudatlanok, vagy rendelkeznek némi tudással, de nem teljessel, viszont félnek a mástól, és persze vannak, akiknek identitásválságuk van, mivel vannak bizonyos érzéseik/érzelmeik, de fogalmuk sincs, hogyan kezeljék azokat.
És inkább támadnak.
Csak sajnos joguk van törvényeket alkotni.
És az ilyen törvényekkel azt remélik, hogy választópolgárokat szereznek, akik támogatják őket, hatalmon tartják őket.

A nagy probléma azonban az, hogy a támogatók és az ilyen törvényeket hozók nem látják a nagy képet. És ez már nem csak az Egyesült Államokra jellemző, ez egy világméretű történet.
Az ilyen emberek nem látják az összképet, a történelmi képet, azt a sok szart, ami már megtörtént, amit mind az intolerancia okozott.
Visszanézhetsz kedved szerint olyan régre vagy csak a közelmúltba a történelemben, amennyire csak akarsz, erre számtalan példa van.
Voltak már célpontok az ateisták, a keresztények, a zsidók, a muszlimok, a buddhisták, a feketék, a bennszülöttek, a betegek, a természetes gyógymódokat ismerő emberek, különböző etnikumok, különböző politikai nézeteket vallók, már mind egy vagy több alkalommal célpontok voltak a történelem során, ez a lista végtelen.

Ami meghökkentő számomra, az az, hogy emberek nem veszik észre, hogy a szél bármikor fordulhat, ami azt jelenti, hogy a másodperc töredéke alatt bárki célponttá válhat.
Mindez azért, mert néhány politikusnak/vezetőnek támad némi személyes ellenszenve vagy problémája bizonyos típusú emberekkel szemben, vagy taktikaként használja más, hatalmas problémák eltussolására, és van hatalma/pénze, hogy háborút indítson (valós vagy átvitt értelemben) ellenük.
És ezrek/százezrek/milliók követik őket abban a hamis reményben, hogy az adott „háború” támogatásával megúszhatják a célponttá válást egy esetleges következőben.

Lehetetlen mindenkit megérteni, tudni és mindenkivel egyetérteni ezen a világon, és ez teljesen természetes, ez normális, és senkitől sem elvárt.
De valakit nem érteni, nem tudni, nem egyetérteni valakivel, nem jogosít fel senkit arra, hogy ellehetetlenítse, eltörölje azokat az embereket.

Főleg, hogy bizonyos dolgok egyszerűen a természet/gének/biológia miatt vannak.
Mások választások, és mivel minden ember meg van áldva szabad akarattal, és a világ legnagyobb részén lehetősége is van használni azt, így saját döntéseket hozhat.

Tehát ha legközelebb az intoleranciád az aktív gyűlölet, a kirekesztő baromság szintjére kerül, gondolkodj egy pillanatra, te lehetsz a következő!

Mert ki tudja, mi lesz a következő!?
Lehet az, mert hogy visel vagy nem visel valaki valamit, mert hisz vagy nem hisz valamiben, a megjelenése/teste bármely része, amiatt, hogy milyen háziállata van vagy nincs, mert kit szeret, hogyan szeret, mert hogy hogyan és/vagy milyen gyakran szexel, hogy milyen színt szeret vagy nem szeret … bármi lehet!
Gyűlölet könnyen generálható bármivel kapcsolatban, elég rövid idő alatt.

Véleményem szerint az egyetlen gyógymód az, ha megértjük, hogy mindannyian emberek vagyunk, és az egyetlen jogos különbségtétel az az, hogy valaki jó vagy rossz ember.
Minden más mesterségesen előállított, hatalom és pénz által vezérelt baromság.

Minél többen megértik ezt, minél többen kezdik el gyakorolni a toleranciát, annál nehezebb lesz bizonyos hatalmak számára az embereket az ő egójuk szolgálatába állítani.

Kérlek értsd meg, hogy egy másik szín, hitrendszer, származás, szexuális irányultság, nemi identitás, vagy különböző bármi, az csak az, más!
Nincs valós hatása rád, a te életedre.

Amikor valaki vagy valami intoleráns gondolkodásra és/vagy viselkedésre késztet, vagy azon kapod magad, hogy elhiszed azt, amit mondtak/beléd sulykoltak, állj meg egy pillanatra, és nézz magadba.
Mi a késztetés oka?
Lehetséges, hogy féltékeny vagy erre a másságra, mert legbelül tudod, hogy ilyen akarsz lenni, csak nem mersz? Vagy hiányosak a kommunikációs készségeid, és ahelyett, hogy kérdeznél, vagy utánanéznél a tényeknek (nem véleményeknek!) arról a különbségről, egyszerűen védekező és elutasító leszel? Vagy ez egy olyan doktrína, amelyet a családod nevelt beléd, és te egyszerűen csak folytatod, anélkül, hogy megvizsgáltad volna az igazságát?
Megannyiszor benned van valami kuszaság, ami intoleránssá tesz.
Ha ezt felismered, elkezdhetsz dolgozni magadon, és megtalálhatod az erődet abban, hogy önállóan gondolkodsz, döntesz, formálsz véleményt, és nem pusztán azt hangoztatod, amit beetettek neked.

Nem kell sem kedvelned, sem egyetértened, csak hagynod, hogy mindenki létezhessen, toleráld a különbözőségeiket, így cserébe jogod van önmagadnak lenni, és elvárhatod, hogy mások is toleráljanak téged.

A tolerancia egy lépés egy harmonikusabb, kedvesebb, jobb világ felé.

Gondolkozz, lazíts, érezd jól magad, szeress!
Legyél a jó emberek egyike!